Miért a noteszblokk a magyar kiadói szektor egyik leginkább bevált branded eszköze?
- Felhasználási terület
- Szerkesztőségi és lektorált munka, folyóirat-előfizetési csomag, író-olvasó találkozó, könyvbemutató, tankönyvkiadó tanulmányi segédlet, szerzői honorárium csomag, kiadói éves rendezvény, könyvfesztiváli megjelenés, levelezési és jegyzőkönyvi használat, redakciós feladatlap
- Méret
- A5 (148×210 mm, szerkesztőségi munka a leggyakoribb), A4 (210×297 mm, kézirat- és korrektúramunkák), B5 (176×250 mm, kézikönyv jellegű kiadványok), A6 (105×148 mm, előfizetői csomag kiegészítő darabja), B6 (125×176 mm, kompakt), pocket (90×140 mm, szerzői csomag), A5+ spirálozott (160×220 mm, folyóirathoz kötött változat)
- Lap
- 70–80 g/m² ofszet fehér (golyóstollhoz optimalizált), 80–90 g/m² prémium fehér, 90–100 g/m² vastag (kétoldalas íráshoz), újrahasznosított 80 g/m² (FSC Recycled), vonalas, kockás, pontozott (dot grid), sorszámozott és dátumozott szerkesztői lap, üres (sima) lap
- Kötés
- Softcover (ragasztott, varrott), hardcover (keménytáblás, varrat), spirál (wire-o, műanyag), gyűrűs (2 vagy 4 gyűrű), patent (gumis), fűzött (cérna, japán), vászon borítású keménytáblás
- MOQ
- 100–500 darab a legtöbb modellnél, 50 db-os pilot 25–35%-os felárral, előfizetési és rendezvényi ciklusokban 1 000–5 000 darab, szerzői csomagban limitált darabszám
- Ártartomány
- 1 800–8 600 Ft + 27% ÁFA között darabonként, méret, kötés és lapminőség függvényében
- Szállítás
- 20–35 munkanap a gyártás megkezdésétől, Budapesten összeállítva, a szerkesztőségbe vagy a rendezvény helyszínére
A magyar kiadói szektorban a noteszblokk nem a reklámeszköz szerepét tölti be, hanem a munkatér egyik darabja. A könyvkiadók, folyóirat- és magazinkiadók szerkesztőségei napi szövegszerkesztéssel, korrektúrával, szerzői levelezéssel és a kiadványok előkészítésével foglalkoznak, és ezekhez a feladatokhoz egy jól kezelhető, kiszámítható papír felület kell. A tankönyvkiadók, az egyetemi és főiskolai kiadványok (az ELTE, a BME és a Corvinus Egyetem kiadói tevékenysége), valamint a szabadegyetemi kiadók ugyanezt a logikát követik: a jegyzetfüzet a tanulási és oktatási munkafolyamat természetes része, és ha branded, akkor a diák és a tanár kezében is a kiadó vizuális nyelvét viszi tovább.
Egy magyar szerkesztőségben a noteszblokk ott van a kézirat-stackben, a korrekturátor asztalán és a szerkesztői értekezleteknél, ahol a szerző megjegyzéseit és a döntési pontokat rögzítik. Az előfizetési csomagban ugyanez a darab a folyóirat olvasójához jut el, ahol nem a szerkesztőségi munka, hanem a jegyzetelés a cél: az olvasó a saját gondolatait, a reakcióit és az irodalmi megjegyzéseket viszi tovább. A könyvbemutatók és az író-olvasó találkozók körülményei között a noteszblokk az a tárgy, amely a szerzőnek és az olvasónak is kézbe adható, és amelyet az est végén a táskába tesznek. A három használat ugyanaz a termék, de más kötéssel és más lapmérettel működik jól.
A noteszblokk méretét a kiadói munkafolyamat határozza meg. Az A5 (148×210 mm) a szerkesztőségi jegyzetelés leggyakoribb mérete, mert a pult mellett kinyitható, és a szerkesztő a kézirat mellé tudja tenni. Az A4 (210×297 mm) a kézirat- és korrektúramunka mérete, ahol a szerkesztő a teljes szövegoldalt vagy a kivonatot is be kell írja; a nagy lapot a pultra kiterítve használják. A B5 (176×250 mm) a kézikönyv jellegű kiadványokhoz illeszkedik, és ott jön ki jól, ahol a szerkesztőség a könyvszerkesztés mellett tanácsadói szerepet is betölt. Az A6 (105×148 mm) az előfizetői csomag kiegészítő darabja, ahol a cél a felszerelés, nem a munka. A pocket (90×140 mm) a szerzői honorárium csomagban működik, ahol a darabot a szerző ajándéknak viszi tovább. Az A5+ spirálozott változat a folyóirathoz kötött formátum, amely a lapszám növekedésével sem esik szét.
A lap minősége a kiadói munkában a szövegkezelés része. A 70–80 g/m² ofszet fehér lap a golyóstollhoz optimalizált alap, és a szerkesztőségi jegyzetelésben ez a leggyakoribb választás, mert vékony, olcsó és a kézirat mellé kerülve nem akadályoz semmit. A 80–90 g/m² prémium fehér lap a komolyabb szerkesztői és tanulmányi munkához illik, ahol több lapszámot kell megbízhatóan viselni, és a sötét tinta nem üt át rajta. A 90–100 g/m² vastag lap a kétoldalas írásnál és a kötött, sokoldalas kézikönyveknél jön jól. Az újrahasznosított 80 g/m² (FSC Recycled) lap az ökológiai arculatot viselő kiadóknál kapcsolódik be, és a fenntarthatósági kommunikációhoz mérhető alapot ad. A sorszámozott és dátumozott szerkesztői lap a kiadói adminisztrációhoz hasznos, ahol a beérkező kéziratok nyilvántartása papíron történik.
A kötés megválasztását a kiadói életciklus szabja meg. A softcover (ragasztott vagy varrott) az előfizetési és szerkesztőségi tömegcikk, amely a legkisebb egységárral és a legkisebb súlyú csomagolással jár. A hardcover (keménytáblás, varrat) a limitált kiadások, a prémium könyvsorozatok és a díjnyertes művek kiegészítő darabja, ahol a borítás tapintása és a megjelenés együtt számít. A spirál a folyóirathoz kötött változatnál és a belső kézikönyveknél praktikus, ahol a lapot rendszeresen kinyitják. A gyűrűs kötés a tanulmányi segédleteknél előnyös, mert a lapot a diák a félév során cserélheti. A patent (gumis) a szerzői csomagban védi a lapot. A fűzött (cérna, japán) kötés a kézzel készített, limitált és művészeti kiadásoknál a megfelelő választás, mert a kötés maga is a kiadvány része.
A logózás a kiadói szektorban az arculat és a tartalom viszonyának kérdése. A magyar kiadók többségének van saját arculati rendszere, amelyet a kiadott könyvek borítója, a folyóirat fejléce és a reklámanyagok határoznak meg; a noteszblokk ezt a rendszert viszi tovább egy másik tárgyra, ezért a logó, a szín és a tipográfia ugyanazokat a szabályokat követi. A gyakorlatban az ofszet nyomás a leggyakoribb, egy-két színben, a kiadó arculati színében, a borító felső részén. A folyóiratnál a lap fejlécén a lap neve, az évfolyam száma és a kiadó emblémája jelenik meg, így a jegyzetfüzet oldalról is azonosítható. A keményfedeles változatnál a domborítás adja a prémium érzetet, a limitált kiadásoknál a forró fólia jelenhet meg. A borító mindig a kiadvány vizuális nyelvének alárendeltje, nem viszont egy önálló reklámfelület.