Miért a noteszblokk a múzeumi és kiállítóteremi szektor egyik leginkább bevált branded eleme?
- Felhasználási terület
- Múzeumi shop kínálat, kiállítási katalógus kiegészítő darabja, látogatói programok és workshopok, vezetőségi és kurátori jegyzetfüzet, tagsági és baráti program csomag, múzeumpedagógiai foglalkoztatás, örökségvédelmi és restaurátori dokumentáció, vendégségi és kurátori csomag, éves tagdíjcsomag
- Méret
- A5 (148×210 mm, shop kínálathoz a legalkalmasabb), A4 (210×297 mm, workshop és kutatási jegyzet), B5 (176×250 mm, kurátori és vezetői használat), A6 (105×148 mm, zsebbe, kiegészítő darab), square (140×140 mm, különleges kiadás), B6 (125×176 mm, kompakt) és A5+ spirálozott (160×220 mm, belső használat)
- Lap
- Savmentes archív papír (80–120 g/m², hosszú tárolásra alkalmas), 80–90 g/m² prémium fehér, 90–100 g/m² vastag, újrahasznosított 80 g/m² (FSC Recycled), vonalas, kockás, pontozott (dot grid), sorszámozott kiállítási jegyzetlap, üres (sima) rajzlap
- Kötés
- Hardcover (keménytáblás, varrat), softcover (ragasztott, varrott), spirál (wire-o, műanyag), gyűrűs (2 vagy 4 gyűrű), patent (gumis), vászon borítású keménytáblás, fűzött (cérna, japán) különkiadásokhoz
- MOQ
- 50–250 darab a legtöbb modellnél, 25 db-os pilot 25–35%-os felárral, kiállítási szezonban 1 000+ darabos shop készlet, különkiadásnál limitált darabszám
- Ártartomány
- 1 800–12 400 Ft + 27% ÁFA között darabonként, méret, kötés, papír és borító függvényében
- Szállítás
- 20–40 munkanap a gyártás megkezdésétől, Budapesten összeállítva, a kiállítóterem vagy a raktár címére
A múzeumi és kiállítóteremi szektorban a noteszblokk nem tömegcikk, hanem a kiállítási élmény egyik kézzelfogható darabja. A magyar közgyűjtemények, kiállítótermek és galériák — a kiállítási programjukban szereplő kulturális intézmények, kormányzati és alapítványi finanszírozású gyűjtemények, egyházi és városi múzeumok, valamint a MÜPA Budapest és a Nemzeti Színház környezetében működő kiállítási programok — számára a branded noteszblokk a látogatói számára készített, otthon is használható tárgy. A döntést itt nem a darabszám, hanem a megjelenés szabja meg: a papír színe, a borítás textúrája, a felirat mérete és a logó visszafogottsága együtt teszi a darabot a kiállítás értékét hordozó termékké.
Egy kiállítási térben a noteszblokk három helyen jelenik meg. A shop polcán, a kiállítási katalógus és a kiállítási tárgyak mellé helyezve, ahol a látogató a kiállításhoz tartozó, saját használatra alkalmas darabot választ. A múzeumpedagógiai foglalkoztatásokon, ahol a résztvevők munkafüzetet kapnak, és ahol a papírnak el kell viselnie a ceruzát, a filctollat és a festéket. A vezetőségi és kurátori körben, ahol a jegyzettömb a beállítási megbeszélések, a katalogizálás és a tárgyfelmérés munkatársa. A három felhasználás eltérő papírt és kötést kér: a shop darabnál a tartósság és a megjelenés, a munkafüzetnél a lap minősége és a lapos fekvés, a kurátori noteszblokknál a kis méret és a hordozhatóság a döntő.
A papír összetétele a múzeumi környezetben külön figyelmet érdemel, mert a gyűjteményi és kiállítási dokumentáció hosszabb tárolási időt és gyakori lapozást jelent. A savmentes archív papír (80–120 g/m²) az a változat, amely a vizsgálati és leltárjellegű jegyzeteknél jön szóba, ahol a lap értéke nem a marketingben, hanem a megőrzésben van. A 80–90 g/m² prémium fehér lap a shop kínálat és a látogatói programok alapja, mert a vékonyabb, de szilárd lap a katalógus mellé adott jegyzetfüzetet használhatóvá teszi anélkül, hogy vastag kategóriába esne. A 90–100 g/m² vastag lap a múzeumpedagógiai és kézműves foglalkoztatásokhoz illik, ahol a festék és a víz is a lapra kerül. Az újrahasznosított 80 g/m² (FSC Recycled) lap a fenntartható arculatot követő intézményeknél kapcsolódik be, és a közgyűjteményi fenntarthatósági jelentéshez is mérhető pontot ad.
A méret megválasztása a múzeumi használat logikáját követi. Az A5 (148×210 mm) a shop kínálathoz a legalkalmasabb, mert a kézben vagy a táskában hordozható, és a látogató nem csak megveszi, hanem kinyitja és használja is. Az A4 (210×297 mm) a workshop- és kutatási munkalap mérete, ahol a résztvevő önállóan dolgozik, és a lapot a pultra is ki lehet fektetni. A B5 (176×250 mm) a kurátori és vezetői használat tágasabb, prémiumabb formája, amely a kézikönyv jellegű belső anyagokhoz illik. Az A6 (105×148 mm) a látogatói programok kiegészítő darabja, ahol nem a jegyzetelés, hanem a megjegyzés a cél. A square (140×140 mm) a különkiadások és a limitált sorozatok formája, amelyet a gyűjtők értékelnek, mert nem az egyetlen szabványos méretet követi. A B6 (125×176 mm) a kompakt változat, amely a szűk helyen megoldandó feladatoknál jön jól.
A kötés a múzeumi szektorban a megjelenést és a használat tartósságát szolgálja. A hardcover (keménytáblás, varrat) a shop kínálat és a különkiadások alapja, mert a lap védett, a borítás felülete a logóhoz megfelelő, és a tárgy értékét a formája is erősíti. A vászon borítású keménytáblás a kézbe vehető, textúrált változat, amely a kézműves kiállításokhoz és a régészeti, néprajzi témákhoz illik, mert anyagérzete a tárgy témájával összhangban áll. A spirál a belső használatnál praktikus, ahol a lapot bármikor kinyitják és a munkalapokhoz csatolják. A patent (gumis) a múzeumpedagógiai csomagoknál védi a lapot a szállítás és a gyerekek keze között. A fűzött (cérna, japán) kötés a kézzel készített vagy limitált kiadásokhoz illik, ahol a kivitel maga is a tárgy része.
A logózás a múzeumi és kiállítóteremi arculatban a legkülönfélebb feladat. A kiállítási program vizuális világa gyakran szezonális, és a terméket a kiállítás arculatához kell igazítani, nem egy állandó céglogóhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a borítóra a kiállítás címe, a dátum vagy az évszám, a művész neve és a helyszín szerepel, a kiállítás vizuális elemével együtt. A nagy múzeumi arculatnál a logó ofszet nyomással, egy-két színben jelenik meg, a kisebb és szezonális kiállításnál a digitális nyomás és a színátmenetes grafika is megengedett. A domborítás a keménytáblás borításon adja a prémium tapintást, a fólia pedig a korlátozott számú, értékesebb kiadásoknál jelenhet meg. Minden esetben a logó, az évszám és a sorszám elhelyezését a kiállítás arculati kézikönyvével egyeztetni kell, mert a kiállítás identitása mindig megelőzi a beszállító saját arculatát.